Az emojik vagy magyarosítva emodzsik abszolút átvették a hatalmat a social media-ban. A fiatalabb generációk már komplett mondatokat így „dekódolnak” ezzel egyszerűsítve a kommunikációt egymás között, illetve hangsúlyozva, hogy éppen hogyan éreznek.
De honnan is indult ez az őrület és cégként mennyire releváns ezeknek a használata?
Az emoji a piktogram japán megfelelője – e (絵, „kép”) + moji (文字, „karakter”) – amely az érzelmeink kifejezésére szolgál. Az emotikon (hangulatjel), emóció kifejezések és az emodzsi hasonló hangzása csupán véletlen egybeesés és fontos is megkülönböztetnünk az emotikonokat az emodzsiktól. Az emotikonok vagy hangulatjelek a mosolygós, kacagós, kacsintós és szomorú arcocskák, különböző írásjelekből összerakva. Ezeket 1982-ben Dr. Scott E. Falham rajzolta fel először egy táblára (azaz az offline világban jelentek meg), míg az első emojit Shigetaka Kurita Japánban, 1999-ben alkotta meg és az időjárás előrejelzés inspirálta, így nem is meglepő, hogy az első „piktogramok” az időjáráshoz és a mangához kapcsolódtak. Az eredetileg japán jelek nemzetközi népszerűségét a Unicode szabványosítás, majd az iOS- és Android-támogatás tette lehetővé.
Az új kommunikációs eszközben egyre több cég látta meg a lehetőséget: jó példa erre a Chevrolet, aki 2015-ben egy teljes sajtóközleményt adott ki hangulatjelek segítségével, vagy a Durex, amely a kondomemoji mellett kampányol, ezzel is hirdetve a biztonságos szexet.
Az emojik világuralomra törését jól mutatja, hogy napjainkban már hírértéke van annak, hogy az iOS 12 összesen 150 új emojival bővül (amely valójában „csak” 77 teljesen új karaktert jelent, de az egyenjogúság jegyében semmilyen emberábrázolást nem lehet kiadni, amihez nem választható legalább háromféle különböző bőrtónus). Az emojik egyenjogúsítása mellett kampányolt 2016-ban a Procter&Gamble is, akik arra hívták fel a figyelmet (#LikeAGirl kampány), hogy az egyes szakmákhoz és sportokhoz kapcsolódó hangulatjelek csak férfiakat ábrázolnak, női karakter csak a menyasszony szerepében jelenik meg.
De hiába is vágynánk saját emojira, hangulatjeleket nem kreálhat senki sem szabadon, egy konzorcium dönti el, hogy melyek valósulhatnak meg és épülhetnek be a mindennapjainkba.
A történeti háttér után joggal felmerülhet bennünk a kérdés, hogy vajon miben is rejlik ezeknek a kis hangulatjeleknek az ereje? A válasz egyszerű: egyrészt már beépültek a mindennapjainkba, így a legtöbb generáció számára érthetőek, másrészt látványosan és egyetlen jellel fejeznek ki érzelmeket, ezzel helyettesítve a metakommunikációt. Az ember csak ránéz az ikonra és már tudja is, hogy a másik mit gondol. (Ha az utolsó mondattal nem teljesen értetek egyet, akkor ez a kvíz a segítségetekre lehet megfejteni, hogy Ti mennyire tudtuk „emojiul”.)
De vajon ez vállalati kommunikációban is működik?
A válasz egyértelműen igen! Egyes kutatások bebizonyították, hogy az a headline, amely emojit tartalmazott (és minden más feltétel, azaz hirdetési büdzsé, szöveg, kép ugyanaz volt) 241 %-kal jobb átkattintási arányt ért el, mint a „pucér” társa. Tehát nem is kérdés, hogy az emojiknak a vállalati social media kommunikációban is van helyük.
De hogyan csináljuk ezt jól?
- Először is győződjünk meg róla, hogy az emojik beleférnek-e a kommunikációnkba, nem teszik-e komolytalanná az üzenetünket, a márka imidzsünket (pl.: egy banki ajánlatot elbutítana egy pénz emoji).
- A mértékletesség az emojik esetében is fontos szempont: ne kezdjük el használni ezeket az ikonokat minden szó helyett vagy minden egyes szó hangsúlyozására. Keressük meg azt a néhányat, amely a cégünk/üzenetünk számára a legrelevánsabb – ezekből érdemes listát is készíteni – és ezeket ízlésesen használjuk (pl.: mondat végén, akciós ajánlat kiemelésére).
- Minden esetben győződjünk meg róla, hogy pontosan mit jelent az adott emoji. Erre remek eszköz az Emojipedia, amely minden kérdésünkre választ ad. Hogy miért is fontos ez? Ki gondolná, hogy a baracknak ennyi jelentése van?
- Kezdjük el használni az emojikat a hirdetéseinkben, de minden esetben mérjük és monitorozzuk az eredményeket. Hiába kedveltek az emojik, lehet, hogy a mi célcsoportunk nem nyitott rájuk, sőt! Erre való a számok és eredmények folyamatos ellenőrzése és a hirdetések állandó optimalizálása.
- Buzdítsuk a rajongóinkat is az emojikkal való kommentelésre – ez különösen a fiatalabb célcsoportnál működhet jól (pl.: mondd el, hogy érzed magad/meséld el milyen napod volt emojik segítségével).
- Amit viszont semmiképpen se tegyünk: ne dekódoljunk komplett mondatokat, ne cseréljük le a szavakat, mondatokat emojikra, mivel ezek érthetetlenné és értelmezhetetlenné teszik az üzenetünket és a rajongóink a fejtegetés helyett egyszerűen ignorálják a Facebook vagy Insta posztunkat.
Ahogy láthatjátok, az emojik ma már megkerülhetetlenek a social media világában, így bátran használjuk őket, csak ne felejtsük el: a kevesebb néha (mindig!) több!
És, hogy a végén egy kicsit haza is beszéljek…
Nézzétek meg, hogy mi hogyan használtuk az emojikat a Hangya Közösséggel közösen készített óriásplakát kampányunkban 2016-ban:
UniqueCorn Viki
The UniqueCorn Team 